Amit a Vouge magazinról tudni érdemes

Ki ne ismerné a divatvilág leghíresebb magazinját? Azonban kevesen tudják, hogy már 125 éve jelen van a divat világában, melynek 1892 óta az egyik legfontosabb meghatározója és formálója. Mindamellett, hogy a divatvilág változását nagyban befolyásolja, véleményformáló szerepe is jelentős.

Sokan kritizálják, mert bevallottan nem a „köznépnek” szól. Sznob újságnak tartják, amely egy megkérdőjelezhető vágyálom szerint retusálja a valóságot. Viszont vitathatatlanul az egyik leghíresebb divatlap, amely mindig a legújabb trendekről ad hírt, és sokszor befolyásolja is azokat.

A Vogue magazin valószínűleg az a lap, amelynek főszerkesztői posztja minden divatlapszerkesztő álma. Már maga a “vogue” szó is szemléletes leírást ad a lapról, hiszen franciául divatot, divatosat jelent, emiatt gyakori az a tévedés, hogy a Vogue magazint Franciaországból származónak gondolják.

Azonban egy amerikai kiadvány volt az első az összes közül, itt  alapították, a  nemzetközi kiadványok pedig a későbbiekben lettek mind ennek a leágazásai. A főszerkesztője, Anna Wintour, világszinten hírhedt-elismert szakember, akiről film is készült ( Az ördög Prádát visel), és aki nem ismer megalkuvást a munkájában.

Hogyan is kezdődött? 1892-ben Arthur Turnure alapított New York-ban egy hetilapot, amely a divattal, a társasági élet eseményeivel, az élet ünnepélyesebb oldalával kívánt foglalkozni, méghozzá emelkedett stílusban. Ez volt a Vogue. Az elitnek szánta, és korántsem csak az úrhölgyeknek. Nehéz ezt ma elképzelni, amikor azt látjuk, hogy a Vogue kifejezetten női magazin, de akkoriban a férfi olvasókat érdeklő sportokról, társadalmi ügyekről, klubhírekről is írtak benne, és divattanácsokat is adtak az elegáns uraknak.

Condé Montrose Nast médiavállalkozó és kiadó 1909-ben vetett szemet a Vogue-ra. Meg is vette, és Amerika legismertebb divat magazinjává tette, akkoriban még kétheti megjelenéssel. A példányszám és a bevétel drasztikusan megnőtt Nast irányítása alatt. Sikere azóta is töretlen, manapság pedig már inkább a nők körében örvend népszerűségnek. 

Sokáig a képzőművészek által rajzolt/festett progresszív címlapok jellemezték az amerikai Vogue-ot, ezek közt rengeteg remekmű is akad. Az 1920-as évek borítói különösen modern benyomást keltenek.

Nem ragaszkodtak ahhoz sem, hogy mindig szép nők legyenek a címlapon, sokszor volt „embermentes” a borító.

A szürrealista stílus elől sem zárkóztak el, például Salvador Dalí többször rajzolt nekik. 1939-ben, 1944-ben és 1946-ban is jegyzett egy-egy címlapot.

Az első fotóval készített címlap 1932 nyarán jelent meg, Edward Steichen fényképezte. Egy fürdőruhás, strandlabdás, ülő nőt ábrázolt, művészi árnyékolással. Ez innovációnak számított a magazinok körében, ráadásul színes volt. Újítottak, de csak az 1950-es évektől tértek át teljesen a fényképes címlapokra.

(Az amerikai Vogue teljes történetében mindössze hat alkalommal tettek férfit a címlapra, és mindannyian női társaságban szerepeltek.) A magazin 1973-tól jelenik meg havonta.

 Az amerikai Vogue főszerkesztők nem udvarias, barátságos munkastílusukról híresek. Ezt mutatja be Az ördög Pradát visel című film is. A film Anna Wintour mostani főszerkesztő alteregójának kemény módszereit boncolgatja. Wintour a film bemutatóján stílusosan Pradát viselt.

Anna Wintour előtte néhány évig a brit Vogue-ot irányította. Az ő célja az volt, hogy szélesebb rétegek számára vonzóvá tegye a magazint, és fiatalítani is akart. Új modellek, új fotósok, új tervezők (akik ma már mind nagy öregnek számítanak) kerültek be az újságba. Az eredmény: frissebb látványvilágú címlapok és trendi tartalom, a drága és olcsóbb ruhadarabok keverése. Rögtön az első, 1988 novemberi címlapon a modell egy 50 dolláros farmert viselt egy 10.000 dolláros Christian Lacroix felsővel, addig ilyesmi elképzelhetetlen volt a Vogue-nál.

A mai amerikai Vogue tulajdonképpen a hihetetlen munkabírású, Wintour egyszemélyes magazinja, rengeteg tehetséges munkatárssal megvalósítva

 A Vogue életében minden évben a márciusi és főleg a szeptemberi szám a legfontosabb, legvastagabb, mert akkor indul a tavasz-nyári illetve az ősz-téli szezon. Ilyenkor rengeteg az újdonság, és hihetetlen mennyiségű a hirdetés. A Vogue egy ideje ennél a két lapszámnál büszkén ki is írja a címlapra, hogy hány oldalra számíthat az olvasó. Dokumentumfilm is készült a háttérmunka folyamatáról (amelyben Anna Wintour diktátori szerepe nem volt kétséges) The September Issue címmel.

A kép forrása: Pinterest és Pinterest

        

Previous
Previous

Az évszaktípus elmélet és a színtanácsadás 1. rész

Next
Next

Mi az a stílus?